A Lonely Planet bakancslistája

2020. 10. 16. (péntek) 09.00

Mindannyiunknak megvan a bakancslistája, hogy a világon mely helyeket szeretnénk feltétlenül megnézni a saját szemünkkel. Látnivalók, amelyeket a barátaink ajánlottak, amikről olvastunk, vagy álmodoztunk. Ezúttal a Lonely Planet 500-as listájából szemezgettünk és az első hatot vettük górcső alá. Azokat a helyeket a világon, amelyek a leglenyűgözőbbek, a legemlékezetesebbek, és a legbriliánsabbak. Ezeket a csodákat mindenkinek látnia kell. Inspirálóak, érzelmeket váltanak ki és rögtön arra késztetnek, hogy valakivel megosszuk az élményeket.

1. Petra titokzatos, elveszett városa
A kincsként őrzött, világörökségi listán is szereplő Petra kihagyhatatlan látnivaló a listáról. Korábban majdnem elveszett a világ számára, azonban szerencsére mára már az egyik legkedveltebb úti cél, amelyet 2007-ben a Világ Hét Csodája egyikének is választottak. A 264 km2 kiterjedésű homokkő várost az ősi nabateusok tervezték, akik kézművességgel és kereskedelemmel foglalkozó nép voltak, az arab oázisok között túráztak és itt telepedtek le egy időre. Generációkkal később, miután a várost elhagyták, már csak a beduinok tudtak a létezéséről, akik az otthonukká tették a barlangokat. Az ikonikus Kincsesház 39 méter magasan köszönti a látogatókat. Érdemes a város különleges, misztikus atmoszféráját korán reggel, vagy zárás után magunkba szívni.

2. Galápagos-szigetek – amik megváltoztatták a tudomány folyását
Az Észak-Amerikai kontinenstől ezer kilométerre, a Galápagos-szigeteken már eltérő törvények uralkodnak. A kárókatonák nem tudnak repülni, míg a leguánok úsznak. A teknősbékák közel 200 évig élnek. A szigetek természetesen arról is híresek, hogy Charles Darwin itt dolgozta ki az evolúciós elméletét a természetes szelekcióról. A folyamat itt jobban látható, mint bárhol máshol a Földön. A Galápagos-szigeteken tanúi lehetünk annak, ahogy a kéklábú szulák a meseszerű násztáncukat járják, vagy ijesztő leguán kolóniákat, víz alatti pingvineket és medvefókákat láthatunk pihenni a vulkanikus köveken. A mai napig biztosan lenyűgöz minden látogatót a sziget lélegzetelállító sokszínűsége.

3. Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park – vegyünk pár leckét az Ananguk-tól
Alkonyatkor, amikor a hullámos falak aranyban ragyognak, az Uluru égő hajónak tűnik az ausztrál sivatagban. A 348 méter magas homokkő monolit már kilométerekről megragadja az ember figyelmét. A helynek könnyű meglátni a szakrális oldalát. Az Ananguk, a térség eredeti lakói, hiszik, hogy az Uluru még mindig az ősök szellemeinek az otthona, mint például a piton nő Kuniya, vagy nyúl-kenguru Mala lakhelye. Az Uluru minden ausztráliai számára egy ikon, egy szimbolikus szívdobbanás az ország Vörös Központjában.

4. Okavango Delta felfedezése
Ez a gyönyörű vadon egyike Afrika leglenyűgözőbb szafari célpontjainak. Az Okavango Delta árvizei, amelyek az Angolan hegyvidékről érkeznek, minden évben mintegy 20 000 km2-nyi egyedi ökoszisztémát hoznak létre. A látogatók a klasszikus szafarik mellett motorcsónakkal és mokoroval is felfedezhetik a területet. Ahogy a mokoro halkan halad a sekély, nádas övezte csatornákon, garantált az elmerülés a természetben. Hallhatjuk minden madár és állat rezdülését, tanúi lehetünk, ahogy a hatalmas elefántok keresztezik az utunkat és ahogy békák ugrálnak a fűben. A fejlesztésekkel és a látogatók számának a korlátozásával védik a környezetet. Az Okavango az egyik legexkluzívabb desztináció a földön.

5. Yellowstone Nemzeti Park – gejzírek és grizzly medvék
A Yellowstone bűzlik. A záptojás szag birizgálja az orrcimpákat, az ember füleit pedig otromba böfögések támadják meg. De mégis mit vár az, aki a világ legnagyobb geotermikus területét szeretné feltérképezni? Több mint 500 aktív gejzír terül el a Yellowstone óriási, gőzölgő területén, amelyek közül az Old Faithful a legismertebb. Ezen kívül melegvizű forrásokat is látogathatunk, például a Mamut hőforrást. A vadvilág talán még ennél is nagyobb dobás. Ez Észak-Amerika válasza Afrika szafarijára, habár itt a Big Five-ot a bölény, a kanadai vadjuh, a jávorszarvas, a medve és a farkas alkotják.

6. Bledi-tó – verseny a zarándokokkal
Minden a zarándokokkal kezdődött, akik messziről érkeztek imádkozni a fotogén sziget templomába. Ezt követte a 19. századi királyi udvar tóparti tartózkodása, majd a korábbi jugoszláv elnök, Tito birtokában volt az egyik partmenti villa. Ma sem mutat semmilyen csökkenést a szlovén Bledi-tó turizmusa. A kékeszöld vízfelület egy fehér templommal a zöld szigeten, terrakotta tetős kastéllyal a határában, valamint a Júliai-Alpokkal a háttérben Szlovénia leginkább vonzó területe. A tó mindössze 2 és 1,4 km, tehát egy könnyű séta vagy bicikli is bőven belefér (kb. 6 km).

Forrás: lonelyplanet.com