Világkiállítások helyszínei

A legelső világkiállítást 1791-ben rendezték meg Prágában II. Lipót koronázásának megünneplésére, de ez a rendkívüli esemény csak az 1851-ben Londonban megrendezett Nagy Kiállítással vált széles körben ismertté. Azóta rendszeres időközönként rendezik meg azzal a céllal, hogy összehozza a különböző nemzeteket, és bemutassa azok vívmányait.

1876 Memorial Hall, Philadelphia, USA
Az 1876-os centenáriumi kiállítás volt az első, melynek az Egyesült Államok adott otthont: Philadelphiában rendezték meg a Függetlenségi Nyilatkozat aláírásának 100. évfordulója alkalmából. Több mint 200 épületet emeltek az eseményre, ám ezek közül csak a Memorial Hall maradt fenn, amely 1976 óta nemzeti történelmi emlékhelynek számít, ma pedig a Please Touch Museum működik benne, amely interaktív, oktató jellegű gyermekmúzeum.

1880 Royal Exhibition Building, Melbourne, Ausztrália
Az 1880-as Melbourne-i Nemzetközi Kiállításnak adott otthont ez a lenyűgöző épület, melyet a tervezője által annyira kedvelt, különböző stílusok ötvözete jellemez. A központi kupolát a firenzei dóm ihlette, míg a fő pavilonok kialakítására a normandiai, caen-i és párizsi épületek voltak hatással. Az épület 2004-ben elsőként kapta meg Ausztráliában az UNESCO világörökségi helyszín címet. A világ egyik jelentős 19. századi kiállítási épülete ma vezetett túra keretében is látogatható, melynek része a Kupolasétány (Dome Promenade) is, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Melbourne-re.

1889 Eiffel-torony, Párizs, Franciaország
Talán minden világkiállítási építmény közül a leghíresebb az Eiffel-torony, amelyet az 1889-es párizsi eseményen avattak fel. A torony alsó ívei a világkiállítás bejáratául szolgáltak, és egy postahivatalnak, egy nyomdának, valamint egy cukrászdának is helyet adtak. A korabeli párizsiak többsége hevesen ellenezte az építményt, amelyet acélból készült szörnyetegnek tartottak. A kiállítás megnyitását követően azonban hatalmas sikert aratott a látogatók körében, és az eredetileg tervezett, húszéves fennállási időt jóval meghaladva, a város egyik jelképévé vált.

1900 Petit Palais és Grand Palais, Párizs, Franciaország
Mindössze 11 évvel az Eiffel-torony sikere után a világkiállítás ismét visszatért Párizsba, és két lenyűgöző, beaux-arts stílusú építészeti remekművel gazdagította a várost. Az 1900-as világkiállításra épült Grand Palais és Petit Palais a város 8. kerületében, egymással szemközt, az utca két oldalán áll. A kiállítás megnyitásakor a Petit Palais a művészettörténetet bemutató tárlatnak adott otthont, ma pedig szépművészeti múzeumként működik. A Grand Palais-t ezzel szemben nagyobb rendezvények befogadására szolgáló épületként hozták létre.

1958 Atomium, Brüsszel, Belgium
Az atomkorszak hajnalának ihletésére André Waterkeyn mérnök alkotta meg ezt a lenyűgöző építményt, amely egy atom 165 milliárdszorosára nagyított modellje. Az 1958-as világkiállításra épült, amely a második világháború utáni első nagy világkiállítás volt. A többszintes építmény 102 méter magasra emelkedik, és öt, egymással összekapcsolt gömbből áll. A gömbök ma egy múzeum részét képezik, és egy étteremnek is otthont adnak, ahonnan csodás kilátás nyílik a városra és a környező parkokra.

1967 Biosphere, Montreal, Kanada
Az 1967-es világkiállítás amerikai pavilonja egy geodéziai kupola volt, amelyet a neofuturista építész, Buckminster „Bucky” Fuller tervezett. A Montrealban, a Szent Ilona-szigeten magasodó, 62 méteres építmény a kiállítás egyik legnépszerűbb látványosságává vált. Az események után az Egyesült Államok kormánya a városnak adományozta a Bioszférát, ám 1976-ban egy tűzvész elpusztította az eredeti akrilburkolatot. A területet 1990-ben a kanadai Környezetvédelmi Minisztérium vásárolta meg, és ma interaktív múzeum működik itt, ahol az éghajlatváltozással, a környezetbarát technológiákkal és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kiállítások várják a látogatókat.

1998 Ócenárium, Lisszabon, Portugália
Míg az 1998 előtti világkiállítások számára emelt épületek többségét ideiglenes használatra szánták, az 1998-as lisszaboni Expora más szemlélettel készültek. Európa egyik legnagyobb akváriuma, az Oceanário de Lisboa csupán egyike volt azoknak az építményeknek, amelyeket már előre úgy terveztek meg, hogy a világkiállítás után is hasznosítsák őket. A repülőgép-hordozóra emlékeztető épület egy mólón áll, a Parque das Nações területén kialakított, a kiállítás helyszínéül szolgáló mesterséges lagúnában. A később más célra hasznosított épületek közé tartozik még az Atlanti Pavilon, amely ma is kiállítási- és rendezvényközpontként működik, illetve a Jövő Pavilonja, amelyet a kaszinóvá építettek át.

2010 Kínai Pavilon, Sanghaj, Kína
A kínai ding edény ihlette a Kínai Pavilont, amelyet az ókori kínai császárok az isteneknek szánt áldozatok bemutatására használtak. Az építmény mindenkit ámulatba ejtett a 2010-es sanghaji világkiállításon. A He Jingtang tervei alapján készült pavilon a kiállítás ideje alatt 17 millió látogatót fogadott. Két évvel később a 63 méter magas épületet Kínai Művészeti Múzeummá alakították át, amelynek öt emeletén a modern kínai művészet alkotásai, valamint folyamatosan megújuló időszaki kiállítások kaptak helyet. A korábbi tárlatokon többek között a New York-i Whitney Múzeum és az amszterdami Rijksmuseum művei is szerepeltek.

2021 UAE Pavilon, Dubaj, Egyesült Arab Emírségek
A 2020-as Expo egyik központi látványossága az Egyesült Arab Emírségek pavilonja volt, amely a világjárvány miatt végül 2021 októberében nyitotta meg kapuit. Ez csupán egyike annak a számos lélegzetelállító építménynek, amelyet a Dubajban megrendezett világkiállításra emeltek. A legendás spanyol építész, Santiago Calatrava által tervezett épület egy felszálló sólymot formáz, magán viselve a tervezőre jellemző ívelt vonalakat, árnyékolt boltíveket és konzolosan kinyúló szárnyakat. A tető 28 különálló szárnyból áll, amelyek mindössze három perc alatt nyithatók ki, a szárny mozgásának könnyedségét jelképezve.

forrás: loveexploring.com

 

2026. 10. 14. (szerda) 14.32