Úti cél |

Svédország


A Magyarországnál ötször nagyobb Svédországnak hatalmas a vonzereje. A végtelen kiterjedésű fenyőerdők és a tavak ezrei ideális feltételeket biztosítanak a pihenésre. A különleges fekvésű, látnivalókban gazdag történelmi városok - elsősorban Stockholm, de Uppsala, Göteborg, Malmö, Kalmar és még sokan mások is - megérdemlik, hogy nagyon alaposan fedezzük fel őket. Nem elhanyagolható szempont, hogy Budapestről minden eddiginél olcsóbban lehet eljutni Svédországba repülővel - érdemes élni a lehetőséggel.

Svédországot páratlanul gazdag élővilága miatt is érdemes felkeresni. A fókától a jávorszarvasig, a farkastól a medvéig, a lazactól a halászsasig rengeteg olyan állat él itt, amit Magyarországon és környékén nemigen láthatunk. A természet szinte mindenütt házhoz jön: a hatalmas, 450 ezer négyzetkilométeres ország területének több mint felét erdők borítják, közel 40 ezer tó van, keresve is nehéz olyan helyet találni, ahol nem szép a környezet. Svédország meglehetősen ritkán lakott: alig 9 milliónyian élnek a Magyarországnál ötször nagyobb területen; ha úgy akarjuk, akár naphosszat barangolhatunk anélkül, hogy bárki keresztezné az utunkat. Annak is érdemes Svédországba jönnie, aki madárfigyelésre, biciklis ország- vagy természetjárásra, kalandtúrákra, vadvízi evezésekre vagy horgászélményekre vágyik. Északon nyáron a fehér éjszakák, télen pedig a garantáltan havas lejtők hívogatnak.


Csoportos utak

Egyéni utak

    Sajnos jelenleg nincs a megadott keresési feltételnek megfelelő egyéni utazásunk.



    Miért érdemes Svédországba látogatni?

    • Svédország sziklás szigetvilága (archipelago) több mint 60.000 szigetből áll, amelyek között könnyen közlekedhetünk hajókkal és kompokkal.
    • Látogassuk meg az ABBA Múzeumot, az interaktív kiállítás termeiben a milliók által imádott skandináv formáció ereklyéit tekinthetjük meg.
    • Svéd Lappföldön fekvő Abisko Nemzeti Park területe tökéletes helyszín a sarki fény megfigyeléséhez és túrázáshoz.
    • Kalandozzunk a vikingek földjén, Birka és Höllviken településeken. A Foteviken Viking Rezervátum egy vikingkori falu rekonstrukciója, ahol kereskedők, harcosok, kézművesek szórakoztatják a látogatókat. A falu tavasztól őszig valóban lakott terület, a régi hagyományos viking törvények és szokások szerint élnek a lakói.
    • Érdemes felkeresni az országot a téli ünnepek alatt is, ugyanis Stockholmban négy karácsonyi vásárt is meglátogathatunk.
    • Göteborg városa híres tengeri ételeiről, illetve itt található Skandinávia leglátogatottabb vidámparkja, a Liseberg.
    • Malmö, Svédország egyik legváltozatosabb, valamint harmadik legnagyobb városa, művészies hangulatával, számtalan parkkal, múzeummal és bolttal várja a látogatókat.
    • Uppsala városa, gyönyörű katedrálisával, botanikus kertjeivel és őskori sírdombjaival.
    • Visby Hanza-város, világörökségi város középkori kereskedő házakkal.
    • Sétálni Stockholm óvárosában, a Gamla Stan kanyargós macskaköves utcáin.
       

    Legnépszerűbb látnivalók Svédországban (forrás: Tripadvisor): 

    1. Vasa Múzeum, Stockholm 
    2. Stockholm óvárosa, Gamla stan
    3. Archipelago, Göteborg
    4. No limit street art Boras
    5. Visby városi fal
    6. Gitár Múzeum, Umea
    7. Liseberg vidámpark
    8. Monteliusvägen, Stockholm
    9. Abisko Nemzeti Park
    10. Városi könyvtár, Malmö
       

    UNESCO világörökségi listán szereplő svéd értékek: 

    • A drottningholmi Királyi Palota (kulturális/1991) 
    • Birka és Hovgården (viking települések) (kulturális/1993) 
    • Az Engelsbergi Vasmű (kulturális/1993) 
    • Tanum sziklarajzai (kulturális/1994) 
    • Skogskyrkogården (temető) (kulturális/1994)
    • A Hanza-város Visby (kulturális/1995)
    • A Lapp-vidék (kulturális/természeti/1996) 
    • Gammelstad templomközössége, Luleå (kulturális/1996)
    • Karlskrona hadikikötője (kulturális/1998)
    • A Magas Part (természeti/2000)
    • Dél-Aland mezőgazdasági körzete (kulturális/2000)
    • A Nagy Copper-hegy (Rézhegy) bányászati területe Falunban (kulturális/2001)
    • Varberg Rádióállomás (kulturális/2004)
    • A Struve földmérő vonal (kulturális/2005) 
    • Díszített parasztházak Halsinglandben (kulturális/2012) 
       

    Terület: 450 295 km² (Magyarország területének közel ötszöröse). 
    Népesség: kb. 9,95 millió fő
    Államforma: alkotmányos monarchia.
    Főváros: Stockholm (népessége kb. 915 ezer, elővárosokkal 2,2 millió, 1300 kilométerre Budapesttől).
    Országhívószám: +46.
    Pénznem: svéd korona (SEK). 1 korona = 31,41 forint. (2018. június). Aktuális árfolyam itt található.
    A nagyobb pénzváltókban válthatunk koronát. A bankkártyás fizetés szinte mindenhol lehetséges.
    Hivatalos nyelv: svéd.
    Beszélt nyelvek: svéd, angol (szinte mindenki beszéli), német (viszonylag sokan).

    Árak: hagyományosan drága országként él a köztudatban, ezt azonban a gyakorlati tapasztalatok nem feltétlenül támasztják alá. Az árak az ausztriaihoz hasonlítanak. Az éttermi étkezés drága, az alkohol még inkább. Élelmiszert vásárolni leginkább a piacokon vagy a nagy szupermarketekben érdemes. A ruhafélék sokszor olcsóbbak, mint Magyarországon.
    Beutazási feltételek: érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal.
    Diplomáciai képviselet: magyar konzulátus: Laboratoriegatan 2, 115 27 Stockholm. Levelezési cím: Box 24 125, 104 51, Stockholm., Telefon: 00-46-8/663-66-39 (konzuli telefonidő - hétfő, szerda: 13.00-15.00; kedd, csütörtök: 9.00-12.00).
    Éghajlat: Dél-Svédországban nyáron 25, télen 1 fok, északon nyáron 17, télen -10 fok körül van az átlagos napi csúcshőmérséklet. Csapadék bármikor előfordulhat. Nyáron nagyon hosszúak a nappalok: Stockholmtól északra június végén teljesen be sem sötétedik, fenn északon pedig le sem megy a Nap.
    Mikor érdemes Svédországba utazni? A legmelegebb időszak június és augusztus között tapasztalható. Az éjjeli napsütésben május és július között gyönyörködhetünk, míg az északi fény szeptember és március között látható Svédországban.
    Időeltolódás: mind a nyári, mind a téli időszámítás során a magyarországival azonos idő.
    Közbiztonság: kiváló, mindössze a szokásos elővigyázatosságra van szükség.
    Közlekedés: jobb oldali. Sebességhatárok: lakott területen 30-60 km/h, lakott területen kívül 60-100 km/h, autópályán 110-120 km/h. A széles, jó minőségű utakon kicsi a forgalom, így általában öröm az autózás. Érdemes alkalmazkodni a helyi szokásokhoz: a svédek ritkán előznek, talán emiatt is nagyon ritkák a közúti balesetek. Ugyanakkor a legtöbb főút mellett van előzősáv, ahová illik lehúzódni, ha valaki meg akar előzni. Autópályadíj nincs, az úthasználatért Svédország területén nem kell fizetni. Vigyázzunk a gyalogosokra, mert ahhoz vannak szokva, hogy az autósok átengedik őket az úton. A sebességhatárt táblák jelzik.
    A vasút jó minőségű, kényelmes, tiszta, megbízható. Nagyobb távolságra érdemes repülni.
    Orvosi ellátás: a magyar társadalombiztosítással rendelkező utazók ugyanolyan feltétellel jogosultak igénybe venni a helyi egészségügyi szolgáltatásokat, mint a svéd állampolgárok. Ehhez az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) megyei irodájában lehet kiváltani az Európai Egészségbiztosítási Kártyát személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel, TAJ-számmal, munkáltatói-, nyugdíjas- vagy diákigazolással. Az egészségügyi ellátásért változó mértékű önrészt kell fizetni. Célszerű külön baleset-, betegség- és poggyászbiztosítást is kötni, amely bizonyos esetekben önrész nélküli ellátást tehet lehetővé, illetve amely az egészségügyi ellátás mellett egyéb károkra is fedezetet nyújt.
    Szállások: szinte valamennyi szálloda tiszta és jó színvonalú. Az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek száma viszonylag alacsony. A szállodák között sem árban, sem minőségben nincsen nagy különbség. Általánosságban elmondható, hogy egy háromcsillagos szállodai szoba nem sokkal kerül többe egy éjszakára, mint egy ifjúsági szállás kétágyas szobája az ágynemű, a törülköző és a reggeli felárával. A szállodákban bőséges skandináv büféreggelit kínálnak.
    Gasztronómia: a jellemző alapanyagok közé sorolhatók a halak, a sertéshús, a baromfi, kedveltek továbbá a gyökérzöldségek (elsősorban a krumpli). A svéd konyha jellegzetessége még a bogyók és gombák felhasználása, fogyasztása. A húsokat általában füstölik, pácolják, sózzák (a skandináv konyha öröksége). Különleges a svéd kenyér, mely rozslisztből készül, 500 éve ugyanúgy készítik és akár egy évig is eláll a sütést követően.
    Ételek és italok, amelyeket érdemes kipróbálni:

    • Gravlax: nyers lazac, sós-cukros-kapros pácban.
    • Janssons frestelse: szardellás rakott burgonya.
    • Gubbröra: tojássaláta szardellával.
    • Prinsesstarta: piskótából, tejszínhabból és tejszínes vaníliakrémből álló torta, a tetejére halványzöld marcipán kerül.
    • Smörgåsbord: más néven svédasztal vagy büféasztal: hideg és meleg ételek felsorakoztatása az asztalon, amelyről mindenki szabadon tehet a tányérjára. Jellemző a különböző heringből készült előétel, főtt tojás, húsos pite és saláták, húsgolyók, sültburgonya, sajtok és desszertek.
    • Glögg: svéd forralt bor, amely jóval több alkoholt tartalmaz, mint a hagyományos forralt bor. A fahéj, narancs, szegfűszeg kombináció mellett kardamon és gyömbér, valamint mazsola, mandula vagy vörösáfonya is kerül bele.
       

    Hasznos kifejezések:

    • Hey- Hello
    • Hejdå – Viszontlátásra
    • Tack – Köszönöm
    • Var så god – Nincs mit, szívesen
    • Ursäkta – Elnézést, bocsánat
    • Ja –Igen
    • Nej- Nem
       

    Turista etikett: ha mozgólépcsővel közlekedünk, akkor illik a lépcső jobb oldalára húzódni, hogy a sietve érkezők a bal oldalon tudjanak közlekedni. Ügyeljünk arra, hogy a kerékpársávon ne gyalogoljunk, egyébként sem árt az óvatosság a kerékpárosokkal szemben.
    Híres svéd származású személyek: Alfred Nobel, Raoul Wallenberg, Olof Palme, Abba, Björn Borg.